Általában zavarni szokott, ha egy zenekar másol valakit vagy legalábbis megpróbál hasonulni hozzá, viszont azt vettem észre, hogy a doombandák zenei uniformizációja valamiért nem éri el az ingerküszöbömet abban a tekintetben, hogy ellenérzéseket keltsen bennem.

Hogy ki másol kit, abba most ne menjünk bele, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mindenható Black Sabbath munkásságából gyökeredző doom metalt olyan zenekarok vették be először, mint a Pentagram, a The Obsessed, a Witchfinder General, a Saint Vitus vagy a Trouble. Az általuk lefektetett zenei motívumok sok esetben köszönnek vissza más doombandák esetében, de tegye fel a kezét az a doomszter, akit ez rettentően zavar. Na ugye.

A texasi Burn Ritual is egy a sok közül, akiket megfertőzött a fentebb említett alapbandák ördögi fémzenéje. A quartettként működő csapat egy EP és három nagylemez után október 25-én egy négyszámos EP-vel ajándékozta meg híveit, mely a Cosmic Stone Recordings jóvoltából került a doomszterek látó-, illetve hallóterébe.

A "House Of The Wicked" ugyanabban a cipőben lépked, mint az elődjei, ezt a kiszámíthatóságot akár egyfajta pozitívumként is elkönyvelhetjük, ugyanis pontosan azt kapja az ember, amit vár. A narancssárgában pompázó lemezborítón feszítő várkastély titokzatosságával tökéletes összhangban indul az EP-t nyitó Night Demon című szerzemény: egy régi horrorfilmből(?) kinyert hangminta után szinte mellbe vágja az embert a komor, ólomsúllyal begördülő riff, melyből egy kellemesen zakatoló ívű doomolda kerekedik.

A dal végét mennydörgés és eső szegélyezi, ez akár egyfajta utalás is lehet a Sabbathra. Az énekes orgánuma pedig egy cseppnyit Ozzyéra hajaz, ami egy újabb Sabs-párhuzam. Na de ugorjunk egyet és nézzük meg a következő dalt: a Look What Weve Done olyan, mintha a Sheavy és a Cathedral közös erővel hozta volna össze: húzós riffekkel operáló mágikus doom metal.

És ha már mágia, akkor a Your Wicked Mind még inkább ebbe a kategóriába sorolható. A záró Of Beast And Man pedig sötét és zord, lassan vánszorgó súlyosság csipetnyi játékossággal a legvégén. Ezt kaptuk most a Burn Ritualtól, négy darab tisztességesen megdörrenő doomhimnuszt. Várós a következő nagylemez is.

9,5/10